Ez a kifejezés már az ADSL-eknél is nagyon hasznos dolognak bizonyult, de vajon az internet másik oldalán, a kiszolgálók oldalán mindenki tudja ezt biztosítani?

 

De mit is jelent ez a webtárhelyeknél?

ADSL-nél régebben úgy ment a szolgáltató váltás, hogy akár 1-2 hónapig is várni kellett, amíg újra a világhálóra volt kapcsolva az illető. Ez ma már nagyon sok idő, amit a mindennapunk részét jelentő online szolgáltatások el nem érése akár nagy üzleti kárt is okozhat.

Ha valaki nincs megelégedve a jelenlegi szolgáltatójával, és szeretné egy másikhoz átvinni weboldalát, akkor feltehetően mindenki azt szeretné, hogy mindig elérhető legyen, megkapjon minden email-t. Sok szolgáltató nem foglalkozik Ügyfelei minőségbeli igényeivel, és nem koordinálja megfelelően a költözés menetét.

 

Talán azért mert nehéz megoldani a kiesésmentes költözést?

Nem nehéz, van egy pontos menete, amit betartva semmi sem vehető észre…

 

Nem elégedett a tárhely szolgáltatója által nyújtott „szolgáltatással”, csak a megrendelésig volt gyors a segítségnyújtás?

 

Nem mer költözni, mert weboldalát nem tudja átköltöztetni?

Kérjen ingyenes segítséget szakemberektől!

Több csoportra osztható a szolgáltatók köre, amikkel ha nem teljesen értesz egyet, akkor írd meg kommentben:

A nagyon nagyok:

  • általában telekom szolgáltatók, 10-100x -os! áron adják, de nagy név
  • telefonos ügyfélszolgálatuk útvesztő, lásd magyar telekom
  • általában nem rugalmasak, szabott árak, szabott csomagok


A nagyok:

  • áraikban meg is jelenik néhol a nagyság ára, de főleg inkább úgy állítják be, hogy alapszolgáltatás  kicsivel drágább az átlagnál, pl. 7-9e +áfa Ft, de mellette olyan kiskapukat csinálnak, ahol ami nálam alapszolgáltatás, náluk az plusz pénzbe kerül (pl. domain fenntartás).
  • telefonos ügyfélszolgálatuk útvesztő, oda-vissza kapcsolgatás akár egy visszaállítás kérésnél is
  • kombinálnak az árakkal, olyan csomagokat hoznak létre, amibe belerakják domaint belekalkulálva annak 2 éves regisztrációját is, így a nyereséget növelik
  • próbálnak rugalmasak lenni, de sokszor ez nem sikerül


Közepesek:

  • elfogadható áraik vannak, szolgáltatásokban is megfelelőek, esetleg főállásban csinálják pár éve egyéb dolgok mellett. Van már annyi ügyfelük, hogy saját fizetésüket vagy 1-2 alkalmazottat kitermeljen, ilyenkor sokkal kevesebb % pénz megy vissza fejlesztésbe
  • általában korrektek, de előfordulnak jó magas árakkal is
  • rugalmasak


Kicsik:

  • árversennyel próbálnak piacot szerezni
  • sok ügyeskedő van, aki lényegében külföldi óriás tárhelyet ad el, de néhol írják is, hogy kb. 100KB/s az elérése, ami nagyon rossz... ilyenkor nincs saját szervere, csak vásárol valamit valahol, és azt osztja szét drágábban
  • megjelennek az egyéb warez célra üzemeltetett szerverek tulajdonosai, akik a kihasználatlan erőforrást akarják még értékesíteni, ezzel kockáztatva ügyfelük honlapját, hogyha jön a rendőrség, akkor ugrott mindene
  • rugalmasak


Nagyon kicsik:

  • pár ügyfelesek, akik csak hobbiként nyomják, a warez letöltéseket is csak saját célra csinálják, általában kis csoportnak játékszerverként raktak be gépet, azt is általában a legolcsóbb helyre
  • a szerverrel sem nagyon törődnek, és nem is fejlesztik a hardvert alatta, sokszor az a 4-5 éves gép van benn, mint amit először beraktak
  • néha elérhetetlenek


Az ingyenesek:

  • általában nagy cég van mögötte, és teljesen más célból üzemeltetik a szervereiket
  • erősen korlátozottak, nincs támogatás, és az oldaladon nem befolyásolható reklámot helyeznek el
  • vásárolhatsz reklámmentességet, de pl. sok esetben erősen korlátozott adatbázis használatra van lehetőség
  • sokszor nem is válaszolnak az emailre

 

A webtárhely szolgáltatásokkal együtt ma már létszükségletnek is elmondható, hogy kell kapni egy adminisztrációs felülethez hozzáférést. Itt többnyire minden fontos webtárhely paraméter állítását el lehet végezni, sokszor a szolgáltatók kiemelik, hogy melyik típusú ingyenes vagy licence díjas termékkel biztosítják az adminisztrációs lehetőséget. Próbálják a cpanel-hez szokott ügyfeleket egymástól elcsábítni, de található olyan nagy szolgáltató is aki maga fejlesztett egy-egy ilyen rendszert.
Általában elmondható, hogy mindenki biztosít a webtárhely adminisztrációs rendszeren kívül phpmyadmin-t is, amit vagy valamilyen formában integrálnak az admin felületbe, vagy csak simán külön URL-en keresztül el lehet az érni. Az adminisztrációs felületeket többnyire felhasználónév és jelszó párossal lehet elérni, de van olyan nagyobb szolgáltató, aki például ügyfelei számára egy kiküldött html fájlon keresztül biztosít hozzáférést, aminek megnyitásával már nem kell semmilyen módon azonosítania magát. Vagyis nem kell más mint egy szimpla URL, amivel mindenféle fontosabb beállítás elérhető. Ennek biztonsága azért több szempontból is megkérdőjelezhető, mivel egy felhasználónév jelszó páros már több éve bizonyítottan megfelelő védelmet tud biztosítani, ha megfelelően van megválasztva. Ez utóbbi html fájllal is eléggé helyhez kötötten lehet dolgozni, vagyis ahol rendelkezünk az URL-lel, ott tudunk hozzáférni.

Az adminisztrációs felületek többsége ugyanazokkal a képességekkel rendelkezik, általánosságban mindegyik PHP alapú frontend-del, és valamilyen háttérben futó ütemezett feladatokkal működik. Lehet az interneten találni összefoglalókat is a különböző admin felületekről, de látható, hogy aki az összehasonlító táblázatot csinálta, sok kérdőjelet hagyott benne, mert valószínűsíthetően nem nézte meg kellőképpen az adott részeket.

Egy webtárhelyhez mindenképpen szükséges admin felület ma már, de a szolgáltatónak nyújtani kell az olyan kényelmi funkciókat is, hogy ha az Ügyfél nem akar foglalkozni email címek létrehozásával, vagy bármi mással, akkor azt helyette megcsinálja.
 

Ma az email használata, teljesen hétköznapivá vált, de sokan nem a megfelelő email címeket használják cégük esetében sem. Általában ez a kis vállalatokra, és a kevésbé informatika központú cégekre jellemző. Itt sokszor tapasztalni olyat, hogy van saját domain neve, weboldala, de internet szolgáltatójától kapott akarmi02@szolgáltató.hu címet adja meg partnerei számára.
Ez nem csak ingyen reklám a szolgáltatónak, hanem rombolja a cég arculatát is. Sokkal nehezebb megjegyezni egy ilyen címet, mint pl. az info@vallakozáshonlapjánakcíme.hu.
A másik jellemző, hogy sokan ingyenes és szintén kevésbé piacképes email címekkel jelennek meg, mint például a freemail, amit ma már mindenki csak spam címként ad meg, vagyis egy elmúlt évtized trendcíme, ami akkoriban egyedi lehetőséget biztosított az emberek számára. Ma már rengeteg hazai és külföldi jobbnál jobb levelező rendszert lehet találni, amik sorra felülmúlják egymás képességét. Természetesen itt nem lehet elmenni a gmail mellett, ami ma már mint vállalkozási online platform is megjelent a levelező, fájl, dokumentum, táblázatkezelő, stb. szerkesztési, megosztási rendszerek területén, és ma már egyre többen választják ezt az ingyenes cloud technológiát.
Vannak olyan weboldal tulajdonosok is, akik kimondottan azt kérik, hogy domainüknél a CNAME és MX rekordokat irányítsuk át a google bizonyos kiszolgálóira, mivel lehetőséget biztosít arra, hogy pl. dokumentumok.domainnev.hu weboldal címen a google által ingyenesen biztosított dokumentumkezelő jelenjen meg.

A webtárhely szolgáltatók körében általánosnak mondható, hogy a tárhely mellett levélfogadási lehetőséget is biztosít. Ezt 99%-ban ingyenesen, benne az árban, de sok helyen minimális tárhellyel, vagy erős korlátozásokkal. Vannak olyan szolgáltatók, akik annyira erős spam filtert használnak (köztük 1-2 magyarországi piacvezető webtárhely szolgáltatók is) akiknél emiatt emailek vesztek el, amik csak akkor derültek ki, amikor az ügyfél konkrétan rákérdezett, hogy bizonyos leveleket miért nem kapott már meg, pedig X ideje várta Őket. Ezeknek mind opcionálisnak kellene lenniük, valamint minden esetben a tárhely részét kellene képeznie a levél fogadásnak (POP3, IMAP) és küldésnek (SMTP). Nagyon sok webtárhely szolgáltató egyáltalán nem biztosít levélküldési lehetőséget ügyfelei számára, csak annyit közölnek, hogy ezt az internet szolgáltatójuknak kell biztosítani. Na de akkor mindig csak helyhez kötve tud majd emailt küldeni az ember, mert az otthoni internet szolgáltató SMTP szerveréhez csak a saját hálózatán keresztül fog tudni csatlakozni, és emailt küldeni. Vannak olyan konkurens cégek, akik mindezt feláron biztosítják, de ezzel akár a legkisebb webtárhely csomagjaik árát háromszorosára növelve. Vannak olyan internet szolgáltatók, akik a hálózatukon kívüli SMTP szerver elérését blokkolják, ilyenkor általában vagy az adminisztrációs felületükön lehet kérni annak engedélyezését, vagy a support-hoz fordulva igényelni azt.

Érdemes tehát ennek is alaposan utána járni, mivel fontos lehet hogy a weboldal tulajdonos milyen email címet tud majd használni az adott szolgáltatónál. Fontos megemlíteni, hogy néhol látni azt, hogy megfelelően a domainhez tartozó email címeket használják, de adott témakörökhöz nem csoport címeket hoznak létre, hanem mindig egy-egy munkatárs email címét jelölik meg. Ez azért is rossz, mert ha esetleg a kolléga távozik a cégtől, akkor lehetséges, hogy néhol még benn marad a köztudatban azaz email cím, és arra próbálnak az ügyfelek levelet küldeni.

Fontosabb dolgok, amire érdemes odafigyelni a webtárhely kiválasztásakor:
-POP3-at, IMAP-ot lehet-e használni (levélfogadás)
-SMTP-t biztosít-e (levélküldés)
-megfelelő számú email címet tud-e létrehozni
-van-e lehetőség emaillel kapcsolatos egyéb kiegészítők használatára, pl.: levéltovábbító (.forward), automatikus válaszlevél küldő (autoresponder)

Itt még meg lehetne említeni a spam és vírus szűrést, de ennek megfelelő működése csak a mindennapi használat során derül majd ki.

Fontos megemlíteni, hogy nem csak POP3, és IMAP levélolvasási illetve SMTP levélküldési lehetőség van, hanem ezek titkosított változatai. Igazából itt teljesen megoszlik a szolgáltatók közötti kép, hogy ki biztosít lehetőséget titkosított levélküldésre a szerverig. Jelenleg csak főleg az IT közeli emberek érzik ennek jelentőségét, de fontos megjegyezni, hogy statisztikailag az emberek 90%-a titkosítatlanul küldi az email-eket. Ez azt is jelenti, hogy egy egyszerű hálózati forgalom monitorozó rendszerrel könnyedén plain/text formában olvasható annak tartalma. Ez azért több technikai kérdést is felvetne, de ennek részleteibe ne menjünk bele.

Tehát adott a titkosított levél fogadás és küldési folyamat, és akkor mi van?
Mondhatni nem sok minden történik, mivel csak a számítógépünk és a kiszolgáló szerver közötti kapcsolatra jön létre a titkosított kapcsolat, maga a levél tartalma a szerver-szerver között már akár titkosítatlanul is mehet. Javaslatként annyit mondanék, hogy kábeles kapcsolatnál ez annyira még nem fontos elem, de ha valaki wifi-n keresztül levelezik, akkor mindenképpen érdemes egy ilyen megoldást is beiktatni, mert annak hálózati forgalma még könnyebben lehallgatható.

Mi az a POP3?
Ez egy protokoll, aminek köszönhetően leveleit le tudja tölteni a levelező szerverről egy klienssel, pl. Outlook Express vagy Mozzilla Thunderbird.

Mi az IMAP?
A POP3-hoz látszólag hasonlóan levelek olvasására lehet használni, szintén kliensek használják, beleértve a webes levelező klienseket is. Kicsit jobban megnézve, csak egy interface-t biztosít a levelekhez, és lehetőséget teremt arra, hogy több helyről ugyanazokat a levelekeet, és ugyanúgy lássa. Tehát a levelek a kliensre a POP3-hoz hasonlóan nem töltődnek le ténylegesen.

Mire jó az SMTP?
Ez a protokoll használható levélküldéskor.

Miért tiltják általában az internet szolgáltatók a külső SMTP szerver elérését?
Az internet terjedésével a hagyományos futtatható állományok fertőzéséről kezdtek áttérni a más megoldásokra is a kártékony programokat írok. Ilyen volt pl. a kéretlen levelek küldése fertőzött internetre kapcsolt kliens gépről úgy, hogy vagy saját SMTP szervert hozott létre localhost-on, vagy egy másik open relay-ként működő szervert használt. Ezt elkerülendő az internet szolgáltatók az adott SMTP portot letiltották, és csak saját szerverükön keresztül azonosítás után engedik a levelek küldését.
Van olyan ISP, ahol van rá lehetőség ennek engedélyeztetésére is, bár ez ritka. Megoldás lehet még hogy titkosított SMTP-vel küldi a levelet a külső szerverre, ezt engedni szokták. Van olyan tárhely szolgáltató, akik e célból alapértelmezettként a titkosítatlan levélküldés portját is a szabványostól eltérő egyedi más szolgáltatással össze nem akadóra helyezték át.

Hogy miért is bántja a szolgáltatót az, hogy most kéretlen levelet küldenek a gépemről?
Ha 10-et vagy 100-at küldenének az nem is nagyon lenne probléma, de ezek a számok sokkal nagyobbak szoktak lenni. Ez az egyik eleme, a másik pedig, hogy a szolgáltató hálózatát akár spam küldő hálózatnak minősítik, és úgynevezett graylist-re kerülhet, amit már automata spam fileterek alapból szűrhetnek, így internet szolgáltatásuk egyik alapköveként használható emailezés nem működne megfelelően, mert sok címzett felhasználónak nem érkezne meg a levél.

cégalapító 2009.07.31. 17:13

Domain név

Az első pillnatban természetesnek tűnik, hogy ha beírok a böngészőbe egy weboldal címet, akkor azt, ha nem gépeltem el, akkor működik, és megjelenik a weboldal. E mögött több beállítás is megbújik, amik azért felelnek, hogy a weboldalt a megfelelő szerverről próbálják letölteni.

A szerver maga a kiszolgáló, ahol a weboldal tartalmát eltároltuk. Minden szervernek van legalább egy darab IP címe, és minden IP címet csak egy szerver birtokolhat (alapesetben, és egyszerre). Ez a cím egyértelműen azonosítja a szervert (3. rétegben).


A felhasználónak miért nem kell ismerni ezeket az IP címeket?
Képzeljük el, hogyha az embereket nem a nevükön szólítanánk, hanem pl. az adószám vagy személyigazolvány számuk alapján. Bonyolult és nehézkes lenne... Ahogy az embereknek több nevük is lehet, és mindegyikre felkapják a fejüket, ha épp az egyiken szólítják Őket, úgy a szervernek is lehet több neve egyetlen IP címhez rendelve.
A domain nevek IP cím párosítását a névszerverek végzik el, ezeket domain regisztrációkor, vagy átregisztrációkor kell megadni. Pontosabban nem csak egy névszervert kell megadni, hanem egyből kettőt, amik mester-szolga viszonyban állnak. A mesteren teljes részletességgel be kell konfigurálni a domainhez tartozó adatokat (elévülés, névszerverek, postmaster email cím, A rekord, CNAME, MX rekord, stb.). Itt egyből a redundancia is létrejön, és ezzel hibatűrőbbé válik a kialakítás. Az egyik legjobb megoldás, hogy ha a mester és a szolga nem ugyanazon alhálózatban vannak, vagy esetleg egy teljesen másik helyen is van tárolva az a szerver. Ilyenkor a hálózati kiesések miatt védettebb lesz a névfeloldás.


Miért kell elküldenie a weboldal kérésbe a weboldal címét is? Nem elég csak az IP cím?
A weboldalak többsége webhosting cégeknél van elhelyezve, és ott sok más weboldallal egyetemben a mi weboldalunkat is egy adott szerver szolgálja ki. Ez lényegében erőforrás megtakarítás, mivel egy átlagos weboldal erőforrás igénye a mai szerver kapacitások nagyon kis százalékát kötik le, és azt sem állandó jelleggel, így a költség hatékony üzemeltetést figyelembe véve, olyan szerveren helyezik el a weboldalakat, ami hasonló erőforrásigénnyel rendelkező több száz másik weboldalt is kiszolgál. Így ha a http kérésbe nem menne el a domain név, hogy melyik weboldalt szeretné megtekinteni, akkor a szerveren alapértelmezettnek, vagy a szerver domainnevének megfelelő fog megjelenni. Ezt úgy lehet kipróbálni, hogy ha a domain név helyett például a szerver IP címét írja be a böngészőbe.


Ahányszor beírom a weboldal címét a böngészőbe, annyiszor megkérdezi hogy melyik szerverre kell csatlakozni?
Röviden: nem.


Miért nem?
Ahogy az embernek is, a szervereknek, és a klienseknek is rövid távú memóriája is van (cache). Ez azt jelenti, hogy ha beírjuk pl. azt az internet címet, hogy www.tarhelymester.hu, és még nem jártunk ezen a weboldalon előtte, akkor a böngészőt futtató számítógép a nála bejegyzett névkiszolgálóhoz fordul. Ha az a névkiszolgáló sem ismeri a célcímet, vagyis nincs cache-ben benne, vagy már korábbi bejegyzés szerepel csak, és elévült (ez általában 24 óra), akkor egyszer csak eljut a domainnévhez megadott névszerverekig, amik megmondják, hogy az adott domain www vagy www nélküli rekordját melyik szerver szolgálja ki. Tehát visszakap a kliens számítógép egy IP címet, és ahhoz próbál a 80-as porton csatlakozni, és egyben el is küldi a domain nevet a kérésben.
Ha úgy gondoljuk, hogy a mi gyorsítótárunkban is rossz cím párosítás szerepel, akkor pl. Windows alatt egy parancssori ablakban az ipconfig /flushdns parancsot kiadva lehet a gyorsítótárat törölni.
Ez sokszor nem segít, mert ilyenkor a minket kiszolgáló szervernek is frissülnie kellene ahhoz, hogy a már jó szerver címet kapjuk vissza, arra viszont az esetek nagy részében várni kell.

Ezért van az, hogyha egy domaint átkérnek, akkor kb. 1 nap míg a teljes átállás megtörténik, hogy minden helyről az új szerverhez csatlakoznak.


Az ilyen névkiszolgálással vissza lehet élni?
Sajnos visszalehet, de erről egy külön blogbejegyzés fog szólni.


Milyen domain nevet lehet rendelni? Vannak valami szabályok?
Igen vannak szabályok, ez végződéstől függően változhat. Először is azt kell kitalálni, hogy milyen végződést szeretne weboldalának. Ilyen lehet pl. a .hu, .com, .net, .eu, .info, stb., ezeket TLD-knek hívják (Top Level Domain). Nemzetközi domaineknél általában elmondható, hogy extra foglalási szabály nincsen, illetve a még nem lefoglalt domain vásárolható meg, valamint a törlés előtt állóra lehet majd lecsapni, vagy a már lefoglaltat lehet a tulajdonostól megvásárolni.
Külföldön kevésbé jellemző, hogy már a regisztrációs folyamat végén egy megrendelés egy védjegy adatbázis keresésen is átmenne, míg itthon a 2 hetes időtartam végén ez az ellenőrzés is megtörténik. Külföldi domaineknél általában ilyenkor jogi úton perelik el a domain-t a megvásárlótól, míg Magyarországon inkább ez a regisztrációs időszakra végére tehető.
Szabályként elmondható, hogy olyan domain nevet nem lehet regisztrálni, ami már foglalt, védjegy oltalom alatt áll (ha csak nem rendelkezünk a védjegy tulajdonosának engedélyével), magánszemély nevével (ami nem egyezik meg a tulajdonoséval, akkor szintén engedélyt kell kérni egy olyan személytől, akinek a regisztrálandó domain a neve), és általános széleskörben elterjedt domain nevek, mint pl. bank.hu, info.hu, ezeknél csak alá lehet bejegyeztetni, mint pl. webtarhelyszolgaltatok.info.hu.

Mennyibe kerül egy domain? A külföldi domainek miért drágábbak?
A domain regisztráció franchise rendszerben működik, vagyis meg lehet vásárolni a jogokat, hogy közvetlenül domain regsztrátorként jelenjen meg a szolgáltató, ez kb. 1 millió Ft egyszeri költésget jelent, valamint évi 2-300e Ft-os díjat. Ez csak .hu domainre vonatkozik, így ha valakinek már sok ügyfele van, akkor olcsóbban ki tud jönni, mint egy kevésbé befutott cég. Természetesen nem csak ez magyarázza az árak különbségét, hogy valaki domain regisztrátor, vagy csak viszonteladó. Ha viszonteladó, akkor természetesen még lehet hogy nem is keres a domain regisztrációs semmit, csak szimplán a tárhely mellé járó egyéb szolgáltatásként biztosítja azt ügyfeleinek.
A külföldi domainek között vannak elég drágák, és vannak olyan árszabások is, ahol 3 karakteres sokkal drágább, mint a 4 karakteres. Emellett a domain regisztrációs ügyeket intéző szolgáltató valószínű az árfolyam ingadozásokat is beleszámolja, így még az is emelheti az árakat.
A domain árával is szoktak a szolgáltatók trükközni, nem is keveset. Valamikor egy komplexebb szolgáltatásba építik bele, mint elemet, vagy esetleg próbálják a +ÁFA feliratot elrejteni. Általánosan elmondható, hogy a 3500-4000Ft áfával az átlagár, ez alatt és e fölött is lehet találni szolgáltatókat.


Milyen domain végződést érdemes választani?
Ezt keresőmarketing szempontból érdemes ma már vizsgálni. Ha csupán magyaroknak szóló weboldalt kíván létrehozni, akkor célszerű .hu domaint választani, ha az már foglalt, akkor érdemes még esetleg a .eu-t ellenőrizni, vagy másik weboldal címet keresni. Ha európai nyelvekre, területre szánt weboldalt szeretne, akkor már érdemesebb a .eu, vagy a .com domain lefoglalása, míg ha telesen határtól független oldalt szeretne, akkor érdemesebb a .com, .net végződésekkel megjelennie. Ha konkrétan egy ország a célpiac, akkor érdemes annak az országnak a TLD-jében gondolkodni, például Románia .ro, Oroszország .ru, stb.

Ha csak domain nevet szeretnék, akkor mennyibe kerül annak a fenntartása?
Sok webtárhely szolgáltató cég külön éves díjat számol el azért, hogy névszervereket biztosítson hozzá, ami teljesen alap-, és ingyenes szolgáltatásnak kellene lennie.


Kedveltebb domain végződések:
.hu
.eu
.com
.net
.info
.co.uk
.de
.ro
.sk
.at

 

süti beállítások módosítása