cégalapító 2009.07.31. 17:13

Domain név

Az első pillnatban természetesnek tűnik, hogy ha beírok a böngészőbe egy weboldal címet, akkor azt, ha nem gépeltem el, akkor működik, és megjelenik a weboldal. E mögött több beállítás is megbújik, amik azért felelnek, hogy a weboldalt a megfelelő szerverről próbálják letölteni.

A szerver maga a kiszolgáló, ahol a weboldal tartalmát eltároltuk. Minden szervernek van legalább egy darab IP címe, és minden IP címet csak egy szerver birtokolhat (alapesetben, és egyszerre). Ez a cím egyértelműen azonosítja a szervert (3. rétegben).


A felhasználónak miért nem kell ismerni ezeket az IP címeket?
Képzeljük el, hogyha az embereket nem a nevükön szólítanánk, hanem pl. az adószám vagy személyigazolvány számuk alapján. Bonyolult és nehézkes lenne... Ahogy az embereknek több nevük is lehet, és mindegyikre felkapják a fejüket, ha épp az egyiken szólítják Őket, úgy a szervernek is lehet több neve egyetlen IP címhez rendelve.
A domain nevek IP cím párosítását a névszerverek végzik el, ezeket domain regisztrációkor, vagy átregisztrációkor kell megadni. Pontosabban nem csak egy névszervert kell megadni, hanem egyből kettőt, amik mester-szolga viszonyban állnak. A mesteren teljes részletességgel be kell konfigurálni a domainhez tartozó adatokat (elévülés, névszerverek, postmaster email cím, A rekord, CNAME, MX rekord, stb.). Itt egyből a redundancia is létrejön, és ezzel hibatűrőbbé válik a kialakítás. Az egyik legjobb megoldás, hogy ha a mester és a szolga nem ugyanazon alhálózatban vannak, vagy esetleg egy teljesen másik helyen is van tárolva az a szerver. Ilyenkor a hálózati kiesések miatt védettebb lesz a névfeloldás.


Miért kell elküldenie a weboldal kérésbe a weboldal címét is? Nem elég csak az IP cím?
A weboldalak többsége webhosting cégeknél van elhelyezve, és ott sok más weboldallal egyetemben a mi weboldalunkat is egy adott szerver szolgálja ki. Ez lényegében erőforrás megtakarítás, mivel egy átlagos weboldal erőforrás igénye a mai szerver kapacitások nagyon kis százalékát kötik le, és azt sem állandó jelleggel, így a költség hatékony üzemeltetést figyelembe véve, olyan szerveren helyezik el a weboldalakat, ami hasonló erőforrásigénnyel rendelkező több száz másik weboldalt is kiszolgál. Így ha a http kérésbe nem menne el a domain név, hogy melyik weboldalt szeretné megtekinteni, akkor a szerveren alapértelmezettnek, vagy a szerver domainnevének megfelelő fog megjelenni. Ezt úgy lehet kipróbálni, hogy ha a domain név helyett például a szerver IP címét írja be a böngészőbe.


Ahányszor beírom a weboldal címét a böngészőbe, annyiszor megkérdezi hogy melyik szerverre kell csatlakozni?
Röviden: nem.


Miért nem?
Ahogy az embernek is, a szervereknek, és a klienseknek is rövid távú memóriája is van (cache). Ez azt jelenti, hogy ha beírjuk pl. azt az internet címet, hogy www.tarhelymester.hu, és még nem jártunk ezen a weboldalon előtte, akkor a böngészőt futtató számítógép a nála bejegyzett névkiszolgálóhoz fordul. Ha az a névkiszolgáló sem ismeri a célcímet, vagyis nincs cache-ben benne, vagy már korábbi bejegyzés szerepel csak, és elévült (ez általában 24 óra), akkor egyszer csak eljut a domainnévhez megadott névszerverekig, amik megmondják, hogy az adott domain www vagy www nélküli rekordját melyik szerver szolgálja ki. Tehát visszakap a kliens számítógép egy IP címet, és ahhoz próbál a 80-as porton csatlakozni, és egyben el is küldi a domain nevet a kérésben.
Ha úgy gondoljuk, hogy a mi gyorsítótárunkban is rossz cím párosítás szerepel, akkor pl. Windows alatt egy parancssori ablakban az ipconfig /flushdns parancsot kiadva lehet a gyorsítótárat törölni.
Ez sokszor nem segít, mert ilyenkor a minket kiszolgáló szervernek is frissülnie kellene ahhoz, hogy a már jó szerver címet kapjuk vissza, arra viszont az esetek nagy részében várni kell.

Ezért van az, hogyha egy domaint átkérnek, akkor kb. 1 nap míg a teljes átállás megtörténik, hogy minden helyről az új szerverhez csatlakoznak.


Az ilyen névkiszolgálással vissza lehet élni?
Sajnos visszalehet, de erről egy külön blogbejegyzés fog szólni.


Milyen domain nevet lehet rendelni? Vannak valami szabályok?
Igen vannak szabályok, ez végződéstől függően változhat. Először is azt kell kitalálni, hogy milyen végződést szeretne weboldalának. Ilyen lehet pl. a .hu, .com, .net, .eu, .info, stb., ezeket TLD-knek hívják (Top Level Domain). Nemzetközi domaineknél általában elmondható, hogy extra foglalási szabály nincsen, illetve a még nem lefoglalt domain vásárolható meg, valamint a törlés előtt állóra lehet majd lecsapni, vagy a már lefoglaltat lehet a tulajdonostól megvásárolni.
Külföldön kevésbé jellemző, hogy már a regisztrációs folyamat végén egy megrendelés egy védjegy adatbázis keresésen is átmenne, míg itthon a 2 hetes időtartam végén ez az ellenőrzés is megtörténik. Külföldi domaineknél általában ilyenkor jogi úton perelik el a domain-t a megvásárlótól, míg Magyarországon inkább ez a regisztrációs időszakra végére tehető.
Szabályként elmondható, hogy olyan domain nevet nem lehet regisztrálni, ami már foglalt, védjegy oltalom alatt áll (ha csak nem rendelkezünk a védjegy tulajdonosának engedélyével), magánszemély nevével (ami nem egyezik meg a tulajdonoséval, akkor szintén engedélyt kell kérni egy olyan személytől, akinek a regisztrálandó domain a neve), és általános széleskörben elterjedt domain nevek, mint pl. bank.hu, info.hu, ezeknél csak alá lehet bejegyeztetni, mint pl. webtarhelyszolgaltatok.info.hu.

Mennyibe kerül egy domain? A külföldi domainek miért drágábbak?
A domain regisztráció franchise rendszerben működik, vagyis meg lehet vásárolni a jogokat, hogy közvetlenül domain regsztrátorként jelenjen meg a szolgáltató, ez kb. 1 millió Ft egyszeri költésget jelent, valamint évi 2-300e Ft-os díjat. Ez csak .hu domainre vonatkozik, így ha valakinek már sok ügyfele van, akkor olcsóbban ki tud jönni, mint egy kevésbé befutott cég. Természetesen nem csak ez magyarázza az árak különbségét, hogy valaki domain regisztrátor, vagy csak viszonteladó. Ha viszonteladó, akkor természetesen még lehet hogy nem is keres a domain regisztrációs semmit, csak szimplán a tárhely mellé járó egyéb szolgáltatásként biztosítja azt ügyfeleinek.
A külföldi domainek között vannak elég drágák, és vannak olyan árszabások is, ahol 3 karakteres sokkal drágább, mint a 4 karakteres. Emellett a domain regisztrációs ügyeket intéző szolgáltató valószínű az árfolyam ingadozásokat is beleszámolja, így még az is emelheti az árakat.
A domain árával is szoktak a szolgáltatók trükközni, nem is keveset. Valamikor egy komplexebb szolgáltatásba építik bele, mint elemet, vagy esetleg próbálják a +ÁFA feliratot elrejteni. Általánosan elmondható, hogy a 3500-4000Ft áfával az átlagár, ez alatt és e fölött is lehet találni szolgáltatókat.


Milyen domain végződést érdemes választani?
Ezt keresőmarketing szempontból érdemes ma már vizsgálni. Ha csupán magyaroknak szóló weboldalt kíván létrehozni, akkor célszerű .hu domaint választani, ha az már foglalt, akkor érdemes még esetleg a .eu-t ellenőrizni, vagy másik weboldal címet keresni. Ha európai nyelvekre, területre szánt weboldalt szeretne, akkor már érdemesebb a .eu, vagy a .com domain lefoglalása, míg ha telesen határtól független oldalt szeretne, akkor érdemesebb a .com, .net végződésekkel megjelennie. Ha konkrétan egy ország a célpiac, akkor érdemes annak az országnak a TLD-jében gondolkodni, például Románia .ro, Oroszország .ru, stb.

Ha csak domain nevet szeretnék, akkor mennyibe kerül annak a fenntartása?
Sok webtárhely szolgáltató cég külön éves díjat számol el azért, hogy névszervereket biztosítson hozzá, ami teljesen alap-, és ingyenes szolgáltatásnak kellene lennie.


Kedveltebb domain végződések:
.hu
.eu
.com
.net
.info
.co.uk
.de
.ro
.sk
.at

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tarhely.blog.hu/api/trackback/id/tr701266303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.