Ma az email használata, teljesen hétköznapivá vált, de sokan nem a megfelelő email címeket használják cégük esetében sem. Általában ez a kis vállalatokra, és a kevésbé informatika központú cégekre jellemző. Itt sokszor tapasztalni olyat, hogy van saját domain neve, weboldala, de internet szolgáltatójától kapott akarmi02@szolgáltató.hu címet adja meg partnerei számára.
Ez nem csak ingyen reklám a szolgáltatónak, hanem rombolja a cég arculatát is. Sokkal nehezebb megjegyezni egy ilyen címet, mint pl. az info@vallakozáshonlapjánakcíme.hu.
A másik jellemző, hogy sokan ingyenes és szintén kevésbé piacképes email címekkel jelennek meg, mint például a freemail, amit ma már mindenki csak spam címként ad meg, vagyis egy elmúlt évtized trendcíme, ami akkoriban egyedi lehetőséget biztosított az emberek számára. Ma már rengeteg hazai és külföldi jobbnál jobb levelező rendszert lehet találni, amik sorra felülmúlják egymás képességét. Természetesen itt nem lehet elmenni a gmail mellett, ami ma már mint vállalkozási online platform is megjelent a levelező, fájl, dokumentum, táblázatkezelő, stb. szerkesztési, megosztási rendszerek területén, és ma már egyre többen választják ezt az ingyenes cloud technológiát.
Vannak olyan weboldal tulajdonosok is, akik kimondottan azt kérik, hogy domainüknél a CNAME és MX rekordokat irányítsuk át a google bizonyos kiszolgálóira, mivel lehetőséget biztosít arra, hogy pl. dokumentumok.domainnev.hu weboldal címen a google által ingyenesen biztosított dokumentumkezelő jelenjen meg.

A webtárhely szolgáltatók körében általánosnak mondható, hogy a tárhely mellett levélfogadási lehetőséget is biztosít. Ezt 99%-ban ingyenesen, benne az árban, de sok helyen minimális tárhellyel, vagy erős korlátozásokkal. Vannak olyan szolgáltatók, akik annyira erős spam filtert használnak (köztük 1-2 magyarországi piacvezető webtárhely szolgáltatók is) akiknél emiatt emailek vesztek el, amik csak akkor derültek ki, amikor az ügyfél konkrétan rákérdezett, hogy bizonyos leveleket miért nem kapott már meg, pedig X ideje várta Őket. Ezeknek mind opcionálisnak kellene lenniük, valamint minden esetben a tárhely részét kellene képeznie a levél fogadásnak (POP3, IMAP) és küldésnek (SMTP). Nagyon sok webtárhely szolgáltató egyáltalán nem biztosít levélküldési lehetőséget ügyfelei számára, csak annyit közölnek, hogy ezt az internet szolgáltatójuknak kell biztosítani. Na de akkor mindig csak helyhez kötve tud majd emailt küldeni az ember, mert az otthoni internet szolgáltató SMTP szerveréhez csak a saját hálózatán keresztül fog tudni csatlakozni, és emailt küldeni. Vannak olyan konkurens cégek, akik mindezt feláron biztosítják, de ezzel akár a legkisebb webtárhely csomagjaik árát háromszorosára növelve. Vannak olyan internet szolgáltatók, akik a hálózatukon kívüli SMTP szerver elérését blokkolják, ilyenkor általában vagy az adminisztrációs felületükön lehet kérni annak engedélyezését, vagy a support-hoz fordulva igényelni azt.

Érdemes tehát ennek is alaposan utána járni, mivel fontos lehet hogy a weboldal tulajdonos milyen email címet tud majd használni az adott szolgáltatónál. Fontos megemlíteni, hogy néhol látni azt, hogy megfelelően a domainhez tartozó email címeket használják, de adott témakörökhöz nem csoport címeket hoznak létre, hanem mindig egy-egy munkatárs email címét jelölik meg. Ez azért is rossz, mert ha esetleg a kolléga távozik a cégtől, akkor lehetséges, hogy néhol még benn marad a köztudatban azaz email cím, és arra próbálnak az ügyfelek levelet küldeni.

Fontosabb dolgok, amire érdemes odafigyelni a webtárhely kiválasztásakor:
-POP3-at, IMAP-ot lehet-e használni (levélfogadás)
-SMTP-t biztosít-e (levélküldés)
-megfelelő számú email címet tud-e létrehozni
-van-e lehetőség emaillel kapcsolatos egyéb kiegészítők használatára, pl.: levéltovábbító (.forward), automatikus válaszlevél küldő (autoresponder)

Itt még meg lehetne említeni a spam és vírus szűrést, de ennek megfelelő működése csak a mindennapi használat során derül majd ki.

Fontos megemlíteni, hogy nem csak POP3, és IMAP levélolvasási illetve SMTP levélküldési lehetőség van, hanem ezek titkosított változatai. Igazából itt teljesen megoszlik a szolgáltatók közötti kép, hogy ki biztosít lehetőséget titkosított levélküldésre a szerverig. Jelenleg csak főleg az IT közeli emberek érzik ennek jelentőségét, de fontos megjegyezni, hogy statisztikailag az emberek 90%-a titkosítatlanul küldi az email-eket. Ez azt is jelenti, hogy egy egyszerű hálózati forgalom monitorozó rendszerrel könnyedén plain/text formában olvasható annak tartalma. Ez azért több technikai kérdést is felvetne, de ennek részleteibe ne menjünk bele.

Tehát adott a titkosított levél fogadás és küldési folyamat, és akkor mi van?
Mondhatni nem sok minden történik, mivel csak a számítógépünk és a kiszolgáló szerver közötti kapcsolatra jön létre a titkosított kapcsolat, maga a levél tartalma a szerver-szerver között már akár titkosítatlanul is mehet. Javaslatként annyit mondanék, hogy kábeles kapcsolatnál ez annyira még nem fontos elem, de ha valaki wifi-n keresztül levelezik, akkor mindenképpen érdemes egy ilyen megoldást is beiktatni, mert annak hálózati forgalma még könnyebben lehallgatható.

Mi az a POP3?
Ez egy protokoll, aminek köszönhetően leveleit le tudja tölteni a levelező szerverről egy klienssel, pl. Outlook Express vagy Mozzilla Thunderbird.

Mi az IMAP?
A POP3-hoz látszólag hasonlóan levelek olvasására lehet használni, szintén kliensek használják, beleértve a webes levelező klienseket is. Kicsit jobban megnézve, csak egy interface-t biztosít a levelekhez, és lehetőséget teremt arra, hogy több helyről ugyanazokat a levelekeet, és ugyanúgy lássa. Tehát a levelek a kliensre a POP3-hoz hasonlóan nem töltődnek le ténylegesen.

Mire jó az SMTP?
Ez a protokoll használható levélküldéskor.

Miért tiltják általában az internet szolgáltatók a külső SMTP szerver elérését?
Az internet terjedésével a hagyományos futtatható állományok fertőzéséről kezdtek áttérni a más megoldásokra is a kártékony programokat írok. Ilyen volt pl. a kéretlen levelek küldése fertőzött internetre kapcsolt kliens gépről úgy, hogy vagy saját SMTP szervert hozott létre localhost-on, vagy egy másik open relay-ként működő szervert használt. Ezt elkerülendő az internet szolgáltatók az adott SMTP portot letiltották, és csak saját szerverükön keresztül azonosítás után engedik a levelek küldését.
Van olyan ISP, ahol van rá lehetőség ennek engedélyeztetésére is, bár ez ritka. Megoldás lehet még hogy titkosított SMTP-vel küldi a levelet a külső szerverre, ezt engedni szokták. Van olyan tárhely szolgáltató, akik e célból alapértelmezettként a titkosítatlan levélküldés portját is a szabványostól eltérő egyedi más szolgáltatással össze nem akadóra helyezték át.

Hogy miért is bántja a szolgáltatót az, hogy most kéretlen levelet küldenek a gépemről?
Ha 10-et vagy 100-at küldenének az nem is nagyon lenne probléma, de ezek a számok sokkal nagyobbak szoktak lenni. Ez az egyik eleme, a másik pedig, hogy a szolgáltató hálózatát akár spam küldő hálózatnak minősítik, és úgynevezett graylist-re kerülhet, amit már automata spam fileterek alapból szűrhetnek, így internet szolgáltatásuk egyik alapköveként használható emailezés nem működne megfelelően, mert sok címzett felhasználónak nem érkezne meg a levél.

A bejegyzés trackback címe:

https://tarhely.blog.hu/api/trackback/id/tr941323870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása